Földi Pál: A lovasság története (Anno kiadó)
Szögezzük azért le: Földi Pál nem rossz stílusú író. Jó, sokszor kissé patetikus itt-ott, pláne ha a magyarok, hunok, avarok dicséretét kell zengeni -, de tud fogalmazni, fejezetet, bekezdést szerkeszteni, adatokat ízlésesen tálalni, leírni, érzékeltetni, ha kell.
A könyvét azonban nem tudtam 100%-ig komolyan venni.
Ennek egyik oka, hogy a magyarok mindig mindenben jobbak. Messzebbre lőnek, gyorsabban nyargalnak, jobban verekszenek, na és persze okosabbak. Bármely történelmi korban jártunk a honfoglalástól a II. világháborúig, hős nemzetünk aktuális huszárai mindig készek voltak szablyát a fogaik között tartva, átúsztatni paripájukkal a megáradt Fekete-tengeren (a ló fogai között is volt legalább egy szablya), majd rohammal bevenni egy erődöt, amelyből közben sűrűn tüzeltek rájuk kartáccsal ( a ló eközben egymaga hatástalanította az ágyúállásokat), és persze pár nemes, férfias, lovagias cselekedetre is jutott az erejükből, például kiszabadították a magyar hercegnőket a gonosz Raszputyin karmaiból... Szóval ez egy kicsit mindig túlírt rész. Értem én, hogy Hadik András bevette Berlint, meg a szabadságharcos emigránsok rakták össze a teljes USA-lovasságot, ez mind rendben is van, de azért egy kis szakmai szerénység csak elkelt volna ezeknél a részeknél...
A másik, hogy a mű egyenlőtlen hosszúsággal és alapossággal ír a különféle lovas népekről - az perzsák például kaptak jó pár oldalt, míg a szkíták, a numidák, vagy éppen az avarok csak egyet?
Úgy tűnt, a szerző hol ennyi, hol annyi forrással rendelkezett, amiket igyekezett összeszerkeszteni, csak hát ugye saját, akár összehasonlító kutatásra nem nagyon futotta... Így kicsit egy wikipédia-cikkgyűjtemény lett a kötet.
Irtózatos jópont viszont, hogy a kötetet 3 oldalas irodalomjegyzék zárja olyan könyvekről, amelyeket igen érdemesnek látok beszerezni majd, ha ebben a témában tovább kívánok mélyedni.
Úgy tűnt, a szerző hol ennyi, hol annyi forrással rendelkezett, amiket igyekezett összeszerkeszteni, csak hát ugye saját, akár összehasonlító kutatásra nem nagyon futotta... Így kicsit egy wikipédia-cikkgyűjtemény lett a kötet.
Irtózatos jópont viszont, hogy a kötetet 3 oldalas irodalomjegyzék zárja olyan könyvekről, amelyeket igen érdemesnek látok beszerezni majd, ha ebben a témában tovább kívánok mélyedni.
Dale Brown: Vaskeselyű (Victoria Kft.)
Dale Brown elég ismert író, még nálunk is megjelent jó pár könyve ( A Bombázó, A Parancs, Páncél, Tűzvihar, stb.), amelyek általában a katonai repülés témája köré fonódnak. Eddig vele sem találkoztam, és sok tekintetben az ő munkássága is kicsit Földi Pált idézte számomra. Szintén jó író ugyanis, sőt, kifejezetten kellemes, olvasmányos, oldalfaló stílusban ír. Inkább a világ az, amit kicsit fejvakarva fogadtam. A könyv kb. 1989-es, amikor még megvolt a Szovjetunió, és nem lehetett sejteni, hogy éveken belül darabjaira hullik. Nos, itt Brown egy elképzelt közeljövőt (a kilencvenes évek közepét) vetíti előre. Egyrészt olyan politikai és gazdasági képekkel, amelyek sem akkor, sem ma nem reálisak, másrészt olyan haditechnikával, amin még ma is csak nevetnénk, nemhogy 1995-ben létre tudtak volna hozni...
Ennek ellenére a könyv rendkívül érdekes és fordulatos, a karakterek az első pár fejezet után már jól ismert barátaink, akiknek a sorsáért aggódunk - sokszor nem alaptalanul. Van itt jól kitervelt kémjátszma, légi akciók, diplomáciai bonyodalmak, CIA, KGB, ami csak kell. Érdemes elolvasni annak, akit érdekel a hidegháború vége, vagy csak szereti az alternatív történelmet. Sajnos a magyar kiadás kivitele, a papír- és borítóminőség kritikán aluli, ezért jó állapotú kötetet beszerezni elég nehéz - az enyém is úgy nézett ki, mint amit a kutya szájából imádkoztak ki.
Ennek ellenére a könyv rendkívül érdekes és fordulatos, a karakterek az első pár fejezet után már jól ismert barátaink, akiknek a sorsáért aggódunk - sokszor nem alaptalanul. Van itt jól kitervelt kémjátszma, légi akciók, diplomáciai bonyodalmak, CIA, KGB, ami csak kell. Érdemes elolvasni annak, akit érdekel a hidegháború vége, vagy csak szereti az alternatív történelmet. Sajnos a magyar kiadás kivitele, a papír- és borítóminőség kritikán aluli, ezért jó állapotú kötetet beszerezni elég nehéz - az enyém is úgy nézett ki, mint amit a kutya szájából imádkoztak ki.
Akin Akinsiku: A Biblia manga (Athenaeum Kiadó)
És akkor végre egy könyv, ami kapcsolódik is a blog témájához. Nyár végén az egyik lakástakarék Facebook-os játékán nyertem egy kétezer forintos vásárlási utalványt, amelyet el is költöttem édesanyámnak rejtvénykönyvekre és kortárs vallástörténeti kiadványokra, amikor megpillantottam a webshopban ezt a kis kötetet. Kettőszáz magyar forintot kértek érte, amit először elírásnak gondoltam (a papír ára több), de végül valóban kiszállították ennyiért. Nem bántam meg, hogy megvettem. 216 oldalas zseniális kis könyvecske, klasszikus manga stílusban megírt Biblia, a borítón - talán már kitaláltátok - Dávid nyomja le a filiszteus Góliátot.
Hatalmas élmény végiglapozgatni, és felidézni a bibliai sztorikat egy ilyen modern képregényes köntösben, és látni, hogy a japán szerzők mekkora tisztelettel, és mekkora gondolati hőséggel nyúltak az anyaghoz. Alig egy-két helyen éreztem csak, hogy az eredeti szöveg mondanivalója nem az volt, amit végül a készítők kihoztak belőle, de 98%-ban tényleg ízlésesen, hűen, és főleg, baromi vagányul adaptálták a szereplőket és az eseményeket a könyvükbe. Elégedetten tettem ki a polcomra a kötetet, és szerintem jópárszor elő fogom venni, elcsemegézgetni a rajzokon és a szövegeken.
Hatalmas élmény végiglapozgatni, és felidézni a bibliai sztorikat egy ilyen modern képregényes köntösben, és látni, hogy a japán szerzők mekkora tisztelettel, és mekkora gondolati hőséggel nyúltak az anyaghoz. Alig egy-két helyen éreztem csak, hogy az eredeti szöveg mondanivalója nem az volt, amit végül a készítők kihoztak belőle, de 98%-ban tényleg ízlésesen, hűen, és főleg, baromi vagányul adaptálták a szereplőket és az eseményeket a könyvükbe. Elégedetten tettem ki a polcomra a kötetet, és szerintem jópárszor elő fogom venni, elcsemegézgetni a rajzokon és a szövegeken.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése