2017. április 28., péntek

A Kisnánai vár

Az én drága feleségemmel szeretünk jártunkban-keltünkben régi várakban barangolni. Ha csak úgy útba esik egy, és éppen van időnk, szívesen benézünk. Így történt ez a héten is a kisnánai várral, ahová a Tisza-tóról hazafelé, az M3-asról lekanyarodva jutottunk el. Nem volt kidobott idő.

Kétféle vár van kis hazánkban: az első, ami pusztul tovább, mert ötlet és pénz híján semmi értelmeset sem csinálnak vele (ilyen a siroki, a solymári, stb). A másik, amit igyekeznek rendbe hozni, berendezni, kicsi élettel megtölteni. Ilyen a nagyvázsonyi, tatai, és a kisnánai is, amit az utóbbi években szépen helyrepofoztak. Megerősítették a falakat, gondozták a növényzetet, feltárták a pincéket, járhatóvá tették az öregtornyot.

A belépő nem borsos, és megéri az árát. Szép és jól érthető rekonstrukciós rajzokon kísérik végig a vár fejlődését, gyakorlatilag egy kápolnából, majd udvarházból kiindulva, a kettős fallal övezett, lakótornyos, kaputornyos erősséggé válás útján. Sajnos ottjártunkkor a 3D-s mozis vetítés nem működött, de kárpótolt bennünket az az 5-6 elhelyezett "kronoszkóp", amiket elsőnek állványos távcsőnek néztem, később azonban kiderült, hogy időgépek: belenézve a környezetünket az 1400-as évekbe visszahelyezve láthatjuk, vagyis a romok helyén számítógépes grafikával megjelenítik a tizenötödik századi állapotokat. Marha jópofa, érdekes szemlélődni bennük.
Van persze fából faragott méretarányos makettje is. Én mondjuk a kicsit élethűbb cuccokat jobban szeretem. Legalább fessék ki és teregessék körbe műfűvel, kérem, ezt bármelyik hobbitárs szívesen megcsinálja.

A várhoz természetesen tartozik egy kisebb kiállításokkal berendezett öregtorony, tetején kilátóval, lábánál kőtár (eredeti sírkövekkel a középkori temetőből!!), ágyúgolyó-válogatás, no meg egy jókora borospince és egy opál-gyűjtemény is. Nem tudom, ez utóbbi miért itt kapott helyet, mindenesetre Magyarország legnagyobb opálja itt van kiállítva. Merthogy a környéken találták. Ennyi. Talán a természettudományiban jobb helye lenne...
Hiányoltam néhány ostromeszközt, vagy még inkább várvédelmi eszközt abból a bizonyos 15. századból. Egy szem kaloda árválkodott az öregtorony előtt, amivel tényleg mindig jó poén kalodába zárós szelfiket lődözni, de manapság ez már azért kevés. Ágyúkat kérünk, mozsarakat, tarackokat, lövegeket! Hadfelszerelést a népnek!!!

A vár körbejárható, mindenhová be lehet nézni, a bejáratnál pedig aranyos kis 19. századi tájház van, érdemes ezt is megnézni, ha már itt jártok. Összességében szeretettel ajánlom a helyet, jó kis sétát lehet benne tenni.





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése